Mintegy ezer tüntető, – közöttük számos Füles-celeb – jelent meg ma délután Izrael budapesti nagykövetsége előtt a Mazsihisz által szervezett szolidaritási tömegdemonstráción. Egri Oszkár Mazsihisz-szóvivő felvezetője után Mészáros István László, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának egykori SZDSZ-es alelnöke, a Hit Gyülekezete egyházpolitikai szakértője intézett szenvedélyes szózatot a megjelentekhez. Ezután tolmácsolták vagy félszáz – többségében keresztény – civil szervezet és felekezet együttérző támogatását, majd a Mazsihisz vezetői memorandumot nyújtottak át Aliza Bin-Nun izraeli nagykövetnek.

NAGYON hideg volt!!!

A gázai előzményekről a Tudózsidó helyszíni videóbeszámolójából és Youtube összeállításunkból, a legfrissebb fejleményekről pedig fáradhatatlan Hírolvasónkból lehet percről-percre tájékozódni.



(c) 2009 sofar.hu

Ima és szolidaritás a szentföldi emberekért
EMIHKeren Or zsinagóga
2009. január 8. csütörtök 19.00



Az EMIH hivatalos kommünikéje itt olvasható.

“Ne vessetek meg, de mekegve kell keseregnem ezen: nem messze, keleten, egy veres nedvekkel ezerszeresen megszentelt helyen, melyet egyesek Erecnek neveznek, jelenleg emberek szenvednek, de nem kevesen.”

A teljes cikk

“Meg kell jegyeznem, ez felette meglepett: egy helyen, mely Erec legszentebb helye egyben, fekete keresztesek verekedtek!”

A teljes cikk

A gázai térség a világ egyik legforróbb, és legreménytelenebb pontja, másfél millió arab és hetvenezer izraeli lakóhelye. A gázai sáv maga 1948 és 1967 között egyiptomi, majd 1994-ig izraeli fennhatóság alatt állt. Azóta a Palesztin Hatóság, illetve a Hamász felváltva gyakorolja a végrehajtó hatalmat. Korábban izraeli telepesek is éltek az övezetben, azonban őket 2005-ben (erőszakkal) kiköltöztették. Az egyik átkelőpont hűlt helyére mi is ellátogatunk.

Gáza az élelmiszertől az üzemanyagon, ivóvizen át az elektromos áramig lényegében mindent Izraeltől kap, áramellátásának jórészét például a filmünkön vidáman pöfékelő askeloni erőmű termeli, a gázai erőművet pedig Izrael látja el olajjal.

2000, a második intifáda kitörése óta rakétázzák a palesztinok a szomszédos izraeli területeket, amitől leginkább a közeli Szderot, illetve Askelon városok szenvednek. A házilagosan előállított Kasszám rakétákat Izraelből lopott közlekedési táblák tartóoszlopaiból barkácsolják. Kilövésük és a becsapódásuk között mintegy 15 másodperc telik el, ennyi idejük van a szderotiaknak, hogy óvóhelyekre meneküljenek. A riasztást léggömbre szerelt kamerás érzékelőrendszer adja ki. Filmünk forgatása idején “tűzszünet” volt érvényben, ami azt jelenti, hogy a korábbi napi több tucat helyett most csak háromnaponta repülnek a rakéták. A pár perccel érkezésünk előtt becsapódott példányt magunk is megcsodálhatjuk.

A rakéták sajátos kommunikációs eszközként is szolgálnak, különböző színűre festett törzsük az egyes terrorszervezetek dicsőségét hirdeti.

Hazaindulásunk előtt a híres Philadelphi átjáró hermetikusan lezárt hármas “határátkelőjének” lehangolóan sivár képeivel búcsúzunk a Gáza triptől.

A Füles múltheti időutazása izgalomba hozta a diplomáciát és a Mazsihiszt is. Aliza Bin-Nun izraeli nagykövet és Zoltai Gusztávörökös Mazsihisz/BZSH ügyv. ig. ma kiszálltak a Benjámin oviba, hogy személyesen is lecsekkolják az általunk kiszivárogtatott személyi változásokat. A nagykövet asszony csak nekünk árulja el, melyik főméltóság utazik legközelebb Izraelbe, és megígéri, hogy átvált angolra, de nem. Ma az nyer ingyenes hírlevél előfizetést, aki elsőként lefordítja héber nyelvű rejtvényünket. Végül megtudjuk, egyen-e a tudózsidó, milyenek a gyümölcsök Izraelben, és hogy Zoltai elégedett-e Aliza magyartudásával.

Naomi Semer dalát eredetileg Shuli Nathan mutatta be a hatnapos háború előestéjén, amikor az Óváros a Templomheggyel és a Siratófallal egyetemben még jordán kézen volt…

A dal legnépszerűbb változatát a tragikus sorsú Ofra Haza előadásában hallhatjuk.


Íme Gerendás Péter verziója a Fülesből:

A Pour Sacha című, 1991-es francia filmből, Sophie Marceau-val:

Még punk változat is készült a Yidcore feldolgozásában

A dal szövege magyarul itt olvasható

Az izraeli rádió élő, magyar nyelvű adását minden nap magyar idő szerint 20:45-kor közvetíti a Rádió Zs Jeruzsálemből. A 15 perces műsorokat 2003 októbere óta folyamatosan archiváljuk, így azok bármikor visszahallgathatók a http://www.radiozs.hu/kolisrael címen.

Ma 100 éve hunyt el Herzl Tivadar. Az évfordulóról a Sófár Egyesület a politikus és író legfontosabb műve, “A Zsidó-Állam” magyar nyelvű, elektronikus kiadásával emlékezik meg.

Az eredetileg német nyelvű “Der Judenstaat” 1896-ban röpiratként járta be a világ sajtóját, és azóta is a politikai cionizmus alapvetéseként tartják számon. Ez az elektronikus kiadás (ebook) Dr. Schönfeld József 1919-es fordításán alapul.

Sokan hivatkoznak rá, de kevesen olvasták. A Sófár Egyesület jóvoltából most minden érdeklődő ingyenesen hozzájuthat a könyv elektronikus kiadásához, mely operációs rendszertől függetlenül minden számítógépre, sőt minden zsebszámítógépre (PDA), és arra alkalmas mobiltelefonra is letölthető, ha ide kattint.

A Sófár Egyesület Új horizontok koncepciója kísérlet az európai zsidóság átfogó, 21. századi információs stratégiájának kialakítására. Olyan, radikálisan új megközelítést javasolunk, amely koherens rendszert alkotva több negatív tendencia egyidejű csökkentésére, sőt megfordítására, a pozitív folyamatok megerősítésére, felgyorsítására tesz kísérletet, miközben érintetlenül hagyja a kialakult struktúrák érzékeny egyensúlyát, szabad teret enged a szerves fejlődés zavartalan folytatásának.

A. Elméleti alapok

A problémák lényegét a következőkben látjuk:

1.A zsidó életforma a diaszpórában jelentősen vesztett vonzerejéből, sokan eltávolodtak a hagyományoktól.

2.A zsidó élet jelentősen visszaszorult a lakások, kisebb közösségek falai közé, a befogadó társadalmak számára gyakorlatilag ismeretlen, titokzatos jelenséggé vált. Meggyőződésünk, hogy az előítéletek nagyrészt az ismeretek, információk hiányát kitöltő téveszmék talaján tenyésznek.

3.A zsidó közösségek gyakran egymástól is elszigetelten működnek, közöttük az információ áramlása esetleges, az együttműködés lehetőségei korlátozottak.

4.Izrael megítélését az izraeli-palesztin konfliktushoz való viszonyulás határozza meg. Izrael a médiában permanens hadszíntérként jelenik meg, nem jut el a közvéleményhez a zsidó állam demokratikus társadalmának sokszínű, ellentmondásos képe.


Koncepciónk lényege az alábbiakban összegezhető:

1.Közös platformokat kínálunk a különböző zsidó irányzatok, szervezetek, intézmények számára saját tevékenységük népszerűsítésére. A közösségeken kívül rekedt zsidóság számára vonzóvá, áttekinthetővé tesszük a különböző kapcsolódási pontokat, ezáltal serkentjük a zsidó identitás tudatos felvállalását, a közösségek fejlődését.

2.Koncentráljuk, és nemzsidók számára is közérthetően tálaljuk a zsidóságról szóló információkat, tematizáljuk a média híradásait, ezáltal kedvezően befolyásoljuk a zsidóság társadalmi megítélését a diaszpórában. Az előítéletek elleni sziszifuszi harc helyett az előítéletek megosztására, porlasztására, ezáltal semlegesítésére helyezzük a hangsúlyt.

3.Ernyőszervezet nélkül biztosítjuk a különböző zsidó irányzatok, szervezetek, intézmények közös megjelenését miközben érintetlenül hagyjuk azok integritását. Felpezsdítjük a kölcsönös információáramlást, nyitottságra ösztönzünk, ezáltal kedvező alapot teremtünk a meglevő erőforrások hatékonyabb kihasználására, spontán együttműködések, közös minimumok kialakulására.

4.Az izraeli-palesztin konfliktusról a zsidó állam társadalmi életének bemutatására helyezzük a hangsúlyt, az izraeli kulturális élet, az izraeli demokrácia mindennapi működéséről szóló színes információkkal higítjuk a háborús híreket. Megkönnyítjük az azonosulást, a szolidaritást az izraeli emberekkel és magával Izraellel.


Összefoglalás: Új kommunikációs csatornákat szeretnénk nyitni a zsidóság különböző irányzatai, csoportjai, a zsidósághoz rokoni, baráti, kulturális szálakon kötődő népesség, valamint a befogadó nemzetek, társadalmak nemzsidó tagjai között. E csatornák útján fel kívánjuk pezsdíteni az információk kölcsönös áramlását, nyitottan, őszintén, emberközelien mutatjuk be a zsidóság sokszínű, tagolt világának mindennapjait, kultúráját, történelmét, hagyományait. Szeretnénk áttörni a zsidóságról kialakult sematikus sztereotípiák falát. Kezdeményezésünk erősíti a zsidó származású népesség, elsősorban a fiatalok kötődését a zsidósághoz, tágítja a szimpatizánsok körét, szűkíti és megosztja az előítéletes gondolkodás terét.
Hogy miért éppen Sófár? A sófár ősi fúvós hangszer. A hagyomány szerint az első ilyen kürtöt Ábrahám annak a kosnak a szarvából készítette, melyet Izsák fia helyett áldozott fel. Sófár hangja kísérte az egyiptomi kivonulást, a Tízparancsolat kihirdetését, hangjára omlottak össze Jerikó falai, s a zsidó hit szerint kürtszava jelzi majd a megváltás kezdetét. A vallási liturgiában ma is különleges szerepe van ennek a szakrális hangszernek. A sófár ősidők óta mindig akkor szólal meg, amikor egybe kell hívni a népet. Itt az ideje, hogy most is meghalljuk hívó szavát.


B. Gyakorlati megvalósítás, cselekvési program

Az Új horizontok gyakorlati működőképességét elsőként az egyik legnagyobb európai zsidó közösség otthonában, Magyarországon szeretnénk kipróbálni. Választásunkat a következő szempontok indokolják:

•Magyarországon az intenzív asszimilációs folyamatok, negyedszázados, intézményes antiszemitizmus, a holokauszt tragédiája, négy évtizedes kommunista diktatúra, majd az ellentmondásokkal terhelt zsidó reneszánsz során kialakult társadalmi, politikai helyzet egyedülállóan sokrétű kihívást jelent a magyar zsidóság jövőjére nézve.

•A koncepció gyakorlati megvalósítása e rendkívül bonyolult közegben fontos tanulságokkal szolgálhat valamennyi európai zsidó közösség számára.

•Magyarország a hazánk, múltunk, helyismeretünk ideköt bennünket.


Cselekvési programunk három új horizont felvázolását tűzi ki célul.

1.A 21. századi zsidó identitások körvonalazása. A közös platformokon szeretnénk együtt megtalálni a közös, összekötő minimumot. Ehhez tisztáznunk kell, honnan jöttünk, merre tartunk, ezért fontosnak tartjuk a magyar zsidóság történelmének feltárását, a 21. századi integrációs stratégiák közös kidolgozását. Ezek a tudatos identitásképek számos, kevéssé közismert kapcsolódási pontot tárnak fel, sok elszakadt zsidó számára vonzóvá teszik majd a visszatérést a közösségekhez.

2.A ma élő zsidóság világának sokoldalú, közérthető bemutatása. A közös platformokon mindenki számára világosan kirajzolódik majd, hogy a zsidóság mint olyan, elvont fogalom: a gyakorlatban számtalan, egymástól sokmindenben különböző világnézeti, és kulturális beállítottságú, a befogadó kultúrákhoz ezer szálon kötődő embercsoportot takar, melyeknek összekötő szövetét a több évezredes közös hagyomány adja. Ezzel a módszerrel az egysíkú előítéletek megoszthatók, ezáltal semlegesíthetők.

3.A zsidó állam árnyalt képének megrajzolása. Nap, mint nap emberközelbe hozzuk az izraeli társadalom hétköznapjait, gondjait, örömeit, kétségeit, ellentmondásait, betekintést adunk az ott élő emberek gondolataiba, vágyaiba. Az emberek sokkal könnyebben tudnak azonosulni, szolidaritást érezni konkrét sorsokkal, társadalmi jelenségekkel, mint elvont politikai folyamatokkal.


A cselekvési programot a következő projektek beindításával, valamint számos, reményt keltő kezdeményezés integrálásával, tudatos összehangolásával kívánjuk a gyakorlatban megvalósítani:

1.Magyar nyelvű zsidó rádióállomás beindítása. Kísérleti modellként az egyesületünk által elindított „Rádió Zs napi 24 órában, magyar nyelven sugározza műsorát a Magyar Internet Világrádió hálózatában. A „Rádió Zs nyitott, önszerveződő, nonprofit kezdeményezés, minden Magyarországon működő zsidó szervezet, közösség és intézmény számára biztosít szabadon felhasználható műsoridőt. A „Rádió Zs kísérleti adása immár október óta hallgatható a világ bármely pontján egy internetes számítógép program segítségével, mely portálunkon is letölthető ingyenesen, címünk: sofar.hu. Műsorkínálatunk hétről-hétre dinamikusan bővül, már ma is számos vallási, világi szervezet és iskola jelentkezik saját programmal. Izraeli stábunk helyszíni közvetítései mellett kulturális programajánlókat, hangos portrékat, mai és archív interjúkat, történelmi sorozatot, különböző vallási és vitafórumokat, irodalmi összeállításokat készítünk és tűzünk folyamatosan műsorra. Januártól új műsorrenddel jelentkezünk, melyben az adásidő felét különböző zsidó szervezetek, intézmények, közösségek saját műsorai, másik felét pedig a rádió saját stábjai által készített kulturális, történelmi összeállítások teszik ki. Célunk földi, illetve műholdas sugárzás mielőbbi beindítása.

2.Integrált zsidó hírportál felállítása. Kísérleti modellként az egyesületünk által június óta működtetett Sófár portál a magyar zsidóság életének sokoldalú, színes, közérthető bemutatását, praktikus információk összegyűjtését tűzte ki célul. Legnépszerűbb szolgáltatásunk az integrált naptár, melyben zsinagógai öröknaptár mellett az összes Magyarországon működő közösség, szervezet, intézmény programjait egy helyen tesszük elérhetővé, automatikus frissítéssel. Emellett történelmi dokumentumgyűjtemény, szöveges-, hang- és videoarchívum, fotógaléria, izraeli webkamerák, napi híradó, friss izraeli tudósítások teszik teljessé a kínálatot. Arra törekszünk, hogy a portál vonzó kiindulópontként szolgáljon a különböző zsidó szervezetek saját weboldalainak eléréséhez is. Célunk a kísérleti portál kedvező tapasztalatainak felhasználásával professzionális honlap kialakítása, napi működtetésének biztosítása.

3.Oktatás. Az Új horizontok célkitűzéseinek hatékony eléréséhez szükségesnek látjuk, hogy üzeneteink személyes formában is eljussanak a nemzsidó fiatalokhoz. Ehhez már létező, sikeresen működő kezdeményezések tapasztalatait szeretnénk felhasználni.


Budapest, 2003. december 29.
Seres Attila
A Sófár Egyesület elnöke