Jew Süss 1934

2008. augusztus 8. péntek, 17:05

Ez az angol film inspirálta Göbbels hírhedt, 1940-es remake-jét.

Az 1934 októberében bemutatott Jew Süss a zsidó Lion Feuchtwanger 1925-ös regényének adaptációja. A már-már operai fordulatokban bővelkedő sztori valós történelmi tényeken alapul, a 18. századi német Würtemberg hercegségben játszódik. Ármány és szerelem, titkok és lelepleződések szövevényében kiderül, hogy Süss igazából nem is zsidó, hanem valami korabeli notabilitás törvénytelen gyermeke. Kicsit túlkombinálja a dolgokat, végül egy keresztény nővel folytatott viszonya miatt halálra ítélik. Bár nemesi származása megvallásával mentesülne a büntetéstől, ő inkább bevállalja zsidó identitását, és emelt fővel, Smá Izraellel az ajkán hal meg.

“Talán egy napon leomlanak majd a falak, úgy, mint Jerikó falai is leomlottak, és egyetlen nép lesz az egész világ.”

A regény és a film egyaránt elutasítja az antiszemitizmust, sőt egyesek ezt a moziváltozatot kifejezetten a Hitler hatalomrajutása utáni, náci Németország szatirikus kritikájának tartják.

A náci verzió ellenben az angol filmadaptáció aljas indítékból elkövetett, cinikus paródiájának tekinthető. Az 1940-es Jud Süß tendenciózusan meghamisítja, eltorzítja az eredeti történetet és a karaktereket, még az időpontot is megváltoztatja 1730-ról 1733-ra. A címszereplő itt már “igazi” zsidó, akit – külső és belső jegyeiben egyaránt – az antiszemita sztereotípiák sematikus esszenciájává silányít a göbbels-i propaganda. Nyomorult, életéért esedező páriaként, dehumanizált “büdös zsidóként” végzi, akinek példáját örök mementóul ajánlja az utókor figyelmébe a film zárójelenete:

“Minden zsidónak három napon belül el kell hagynia Würtemberget! Zsidóknak tilos a belépés Würtemberg egész területére! Tartanák bár utódaink magukat e rendelethez! Ezáltal sok szenvedéstől kímélhetnék meg magukat és gyermekeiket, és gyermekeik gyermekeit.”

Micsoda különbség…

A Jew Süss Európában és az USÁ-ban szolíd sikerrel futott, sőt Bécsben be is tiltották. A címszerepet alakító német Conrad Veidt 8 évvel később, a Casablancában válik világhírűvé.

A most megtalált, 108 perces, angolul beszélő filmtekercs igazi unikum, 74 évig porosodott egy padláson. Nagy örömünkre szolgálna, ha valaki magyar nyelvű feliratot faragna hozzá. Addig is álljon itt ízelítőül a felvezető inzert fordítása:

“Würtemberg a XVIII. században kis, független, hercegi kormányzás alatt álló állam volt.

Ezt az időszakot brutalitás és általános intolerancia jellemezte, az elnyomás és bojkott a zsidókat sújtotta leginkább.

Aztán jött egy férfi, aki – mindent feláldozva a politikai hatalomért – elhatározta, hogy tekintélyt szerez az államnak, és egyszer s mindenkorra lerombolja a gettó falait.

Joseph Süss Oppenheimer esendő ember volt. Műve befejezetlen maradt, de története tovább él.”

Category: Video »

Zsidó szalámi avagy divide et impera

Sajátos keresztény-zsidó párbeszédről adott hírt a Magyar Hírlap, melyet a KDNP szóvivője is megerősített az MTI-nek. Csendőrpertura emlékeztető hangnemben aszongyák,...

Close