Seres Attila vitaindító előadása a Bálint Házban

2003. augusztus 8. péntek, 00:14

2003. augusztus 7, 5763 Áv 9, Bálint Zsidó Közösségi Ház

Mindenekelőtt szeretnék megemlékezni Tisá BeÁvról. Talán nem minden jelenlévő tudja, hogy a zsidó naptár szerint a mai Áv hónap 9. napja, a zsidóság legmélyebb gyászának évfordulója. Ezen a napon rombolták le i.e 586-ban a babilóniaiak az első, i.sz 70-ben a rómaiak a második Szentélyt, és 1492-ben Tisá BeÁvkor űzték ki Spanyolországból a zsidókat. Tisá BeÁv szigorú böjtnap, ezért külön köszöntöm azokat, akik a kimerítő böjt ellenére megtisztelnek jelenlétükkel. Összejövetelünk közepén a gyásznap végetér, s ez legyen a megújulás szimbóluma. Mutassuk meg, hogy a pusztulás romjain új élet kezdődik.

A Sófár Egyesület

Egyesületünk a zsidó összefogás világi szervezete kíván lenni. Egyesületünk a szervezetlen zsidóság szervezete. Azokat várjuk sorainkba, akiknek a zsidó identitás elsősorban kulturális, spirituális kötődést jelent, és a meglévő keretek között nem találják a helyüket. Azokat várjuk, akik keresik a helyüket. Azokat várjuk, akik képesek, és hajlandók is tenni azért, hogy helyet találjanak, helyet szorítsanak maguknak a magyar és a zsidó közéletben. Egyesületünk egyúttal a szervezett zsidóság szervezete is. Azokat is várjuk sorainkba, akik a vallási közösség, vagy más szervezetek kereteiben már megtalálták a helyüket, közösséget vállalnak az asszimiláció során gyökerét vesztett zsidósággal, és fontosnak tartják kulturális örökségünk közös ápolását. Egyesületünk nyitott szervezet. Mindenkit várunk, akinek fontos, hogy megvalósuljon a társadalmi szintű, széles körű zsidó összefogás.

Új közösséget kovácsolunk. Olyan közösséget, amely kitágítja a kereteket. Olyan közösséget, amely képes markáns, önálló véleményt formálni a zsidóságot érintő politikai és társadalmi kérdésekben, véleményének hangot tud adni, és hangját erővel tudja nyomatékosítani. Egy demokratikus közösséget fogunk létrehozni, amely sokszínűségében is képes lesz bebizonyítani, hogy Magyarországon léteznek közös zsidó érdekek, és ezeknek az érdekeknek érvényt tud szerezni.

Milyen zsidó érdekeket kell képviselni? A zsidóság alapvető érdeke, hogy békében, nyugalomban élhessen hazájában. A magyar zsidóság alapvető érdeke, hogy senki ne vonhassa kétségbe, hogy Magyarország a hazája. A zsidóság érdeke, hogy megvédhesse magát az antiszemitizmustól, és a többségi társadalomban elősegítse azokat a folyamatokat, amelyek az antiszemitizmust szalonképtelenné teszik. A magyar zsidóság érdeke, hogy közel három évszázados hazai történelmét megalkuvó hamisítások nélkül megismerhesse, és a többségi társadalommal is megismertesse. A zsidóság érdeke, hogy minden nap háborítatlanul követhesse ősi szokásait, kultúráját ápolhassa, nyelvét használhassa. A zsidóság érdeke, hogy felismerje, és elfogadtassa azt, ami a többségi társadalomtól megkülönbözteti, és azt is, ami összeköti. A zsidóság érdeke, hogy identitását ne csak a Holokauszthoz kössék.

Miért nincs világi képviselet?

A magyar Alkotmány alapján a kisebbségek világi érdekképviseletét kisebbségi önkormányzatok láthatják el. 1993-ban, amikor az Országgyűlés megalkotta a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényt, a zsidóság képviselői úgy döntöttek, hogy nem kérnek a kisebbségi létből. Vajon miért nem? Ennek alapvetően két oka volt: Az egyik szubjektív: a vészkorszak túlélői közül sokakat rettegéssel tölt el a nemzetiséggé nyilvánítás tragikus emléke. A másik ok nagyon is praktikus: a különálló világi és vallási képviseletnek egymással kellene versenyeznie az állami pénzforrásokért, és ez a megosztottság a politika számára túlzottan kiszolgáltatná a zsidóságot. Ágy az a döntés született, hogy csak egy képviselet legyen, mégpedig felekezeti alapon: az izraelita egyház, a Mazsihisz.

Miért kell világi képviselet? A Mazsihisz közjogilag egyház, feladatai alapvetően a hitélet feltételeinek biztosítására, szociális intézmények működtetésére, a hitoktatásra, kárpótlási ügyekre korlátozódnak. A hitközség nem léphet be nyílt sisakkal a politikai erőtérbe, feladatainak finanszírozását nem teheti függővé a mindenkori politikai erőviszonyok változásaitól. Mozgásterét azonban nemcsak kiszolgáltatott közjogi helyzete korlátozza. Tisztségviselőit a magyar zsidóság töredékét tömörítő hitközségek választják, tehát legitim alapon kizárólag néhány ezer híve nevében léphet fel. Generációváltás megy végbe a zsidóságban és a többségi társadalomban is. A fiatal generáció nem tud mit kezdeni az eltérő kulturális örökséggel, hiszen a magyar zsidóság történelme számára gyakorlatilag egyenlő a Holokauszttal. A zsidó fiatalok körében identitási válság üti fel a fejét. Sokan frusztráltak: inkább kulturális, spirituális, semmint vallásos, vagy cionista alapon kötődnének a zsidósághoz, ezért nincs helyük a mai zsidó közéletben. Az asszimilációt kísérő vegyes házasságok elterjedésével egyre szaporodik azoknak a fiataloknak a száma, akik társadalmi szempontból zsidónak számítanak, de halachikus okokból nem fogadja be őket a vallási közösség. A vallási közösségen túlmenően mindenkinek helyet kell kapnia a társadalmi képviseletben, akit a sorsa, identitása a zsidósághoz köt. Az antiszemitizmus árnyéka tíz éve még csak egy nagyon szűk, szélsőséges politikai csoportra vetült. Azóta ez az árnyék nagyon megnőtt, olyanok is a közelébe kerültek, akikről tíz éve még senki nem gondolta, hogy ez lehetséges.

Hogyan lehet elkerülni, hogy a kettős képviselet megossza a zsidóságot?

A legnyomósabb ellenérv a párhuzamos világi képviselet ellen ma is az, ami tíz éve volt. Az a kockázat, hogy az állandó versenyfutás az állami pénzforrásokért kiszolgáltatja a zsidó érdekeket a politika sakkhúzásainak. Bízunk abban, hogy a közös érdekek mentén szövetséget fog kötni a Mazsihisz és a többi zsidó szervezet. Ez a szövetség akár egyfajta állandó zsidó kerekasztalban is testet ölthet. Bízunk benne, hogy sikerül anyagilag független, önfenntartó képviseletet létrehoznunk. Meggyőződésünk, hogy aki fontosnak tartja érdekeinek politikai széljárástól független, társadalmi képviseletét, annak tennie, és áldoznia is kell céljainak eléréséért.

Hogyan tovább?

A világi zsidó képviselet megteremtése érdekében a Sófár Egyesület meghirdeti a VIZSIKÉP mozgalmat. Világi zsidó képviselet akkor lesz, ha az Országgyűlés felveszi a zsidóságot magyarországi kisebbségek sorába. Ehhez népi kezdeményezést kell benyújtani, melynek minimális feltétele ezer támogató aláírás összegyűjtése, ezért szeptembertől aláírásgyűjtést indítunk.

Azt reméljük, hogy mozgalmunkhoz nagyon sokan fognak csatlakozni, akik a fő célkitűzésben egyetértenek, és azért képesek, és hajlandók is tenni valamit. Ma még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy szövetséget kínáljunk a zsidó szervezeteknek. Ma csak annyit kérünk, hogy tekintsenek ránk jóindulattal, bízzanak jószándékunkban, keressék közös érdekeinket, adjanak csatlakozási pontokat, a maguk eszközeivel segítsék és formálják mozgalmunkat a kibontakozás útján.

Meggyőződésünk, hogy ez a kibontakozás a magyarországi zsidóság megújulásának szilárd alapja lesz. Ha majd minden zsidó öntudatosabban néz szembe a tükörrel és a többségi társadalommal egyaránt, megszűnik a kölcsönös gyanakvás légköre. Ehhez összefogásra van szükség. Meggyőződésünk, hogy az összefogás rövid időn belül felszínre hozza a zsidó identitás pozitív motívumait. Széles körben ismertté, és elfogadottá fog válni, hogy a zsidók nemcsak azok, akiket a nácik elpusztítottak, hanem egy nagyon is élő, színes, és ősi kultúra mai letéteményesei. És nem mellesleg magyarok is, akik mindkét identitásukban megállják a helyüket. Lipták Bélától kaptam a következő bölcsességet: Az identitásokat nem cserélgetni, hanem gyűjteni kell. Lehetsz egyszerre 100%-ban zsidó, és 100%-ban magyar is, attól csak 200%-os ember leszel.

Seres Attila

Category: Mazsihisz, Tudózsidó »

Sorstalanság 2003

Megint Dachau felé zakatol velem a vonat. Természetesen most sokkal kényelmesebb vagonban utazom. Repülőgépeken és multiplexekben szokásos fejtámlás ülések, tisztaság,...

Close